Eszter mami blogja

Eszter mami blogja

Az én huszadik századom. Szeged 1949-1950./3

Az első napok és a felvételi./3

2017. február 03. - Eszter Mami blogja

 A lányok segítettek felpakolni a szobájukba, Rózsi csak aztán ment engedélyt kérni, hogy két napig ott maradhassak . A csöpp szoba olyan hangulatos volt amilyet én még sohasem láttam .Tarka virágos függöny az ablakon ,ugyanolyan takaró az ágyakon alatta hófehér ágynemű. Legszívesebben azonnal lefeküdtem volna! Három ágy volt a szobában egy asztal szekrény székek. A világos nagy ablakokon akadálytalanul ömlött be a napfény rend volt, semmi felesleges holmi nem törte meg a hangulatot. Megmutatták a zuhanyzós fürdőszobát, a WC t és ott hagytak, hogy fürödjek meg. Itt kezdődtek a problémák! Sohasem láttam angol WC t, sem fürdőszobát! A geszti zöldkeresztes házban néha zuhanyoztam a többi gyerekkel, de ez más volt. Amikor elvégeztem a dolgom a WC n csak álltam és néztem, hogy tudnám eltüntetni a produktumot. Próbálkozás közben, véletlenül meghúztam a madzagot. Természetesen elkezdett zubogni a víz. Futva mentem ki és vártam megjavul e magától a berendezés! Azt hittem, elrontottam valamit. Egyszer csak csend lett bekukkantottam láttam nem folyik a víz megnyugodtam, hogy minden rendben. A fürdőkádba beálltam zuhanyozni, ezzel sem volt több szerencsém. Mindig máshonnan és másmilyen víz jött, mint amilyet vártam. Vagy túl meleg, vagy túl hideg, víz zúdult a fejemre, vagy a lábamra a csapból. Nagy nehezen sikerült megmosakodnom a tenyérnyi otthon főzött szappannal. Az Anyám szőtte törölközővel jól ledörzsöltem magam. Újjá születtem, megkönnyebbültem, amikor túl voltam a megpróbáltatásokon és tiszta is lettem. A lányok a hasukat fogták a nevetéstől, amikor elmeséltem kalandomat a fürdőszobával. Éjjel Rózsival aludtam. Másnap együtt vártuk Ilust, aki nem kevesebb izgalommal jutott el Pestről Szegedre, mint én Gesztről. Ezen az estén egy másik lány osztotta meg velem az ágyát. A felvételi előtt még volt egy vasárnap, amikor a lányok ki találták menjünk el fürödni a Tiszára, fürdő ruhám nem volt, nem is láttam. Otthon a nagy hídnál lehetett kombinéban fürödni ott természetes volt. Fákkal benőtt félreeső helyet választottunk ahol a fekete klott bugyimban én is megmártottam magam a vízben. A két kis mell alakú pattanásomat ott nem láthatta senki. Úszni nem tudtam, csak a partról néztem a többieket, ahogy lubickoltak. Kifeküdtem a partra és mire haza indultunk a bugyi is megszáradt rajtam. Ezután a kis pihenő után következett két nap kemény munka. Rózsi elmagyarázta, hogy jutunk el Újszegedről a Marx térre. Oda felé villamossal mentünk vissza gyalog, hogy megspóroljuk a jegy árát, és többet lássunk a városból. Könnyen megtaláltuk az iskolát. Első nap orvosi vizsgálaton vettünk részt, ahol az orvos egy másik férfi társaságában megvizsgált bennünket, ez a plusz férfi Csányi bácsi volt későbbi laboroktatónk. Az Orvos meghallgatott sztetoskóppal, bele nézett a torkunkba megforgatott. Eléggé csenevész voltam többed magammal nem volt mitől jól tápláltnak lenni. Csányi bácsi kémcsöveket dugott az orrunk alá, amiről meg kellett mondani, milyen a szaga, savanyú, csípős, szúrós a másik sorozatban pedig, a kémcsőben lévő oldatok színét mondtuk meg milyennek látjuk. Ezek után nem volt egyéb, mehettünk haza. Másnap reggel 8 kor beültünk az osztályterembe ahol különböző idomokat rajzoltunk és ügyességi feladatokat oldottunk meg. tesztek voltak ezek a javából! Elszórakoztunk vele egész délelőtt. Rövid szünet után fogalmazást irtunk megadott témában. Este, amikor befejeztük viháncolva mentünk haza Újszegedre és egy cseppet sem féltünk, hogy eltévedünk. Két nap múlva haza utaztunk most már együtt. Az első nagy kaland befejeződött, izgatottan vártuk mi lesz az eredmény. Lesz e belőlünk szegedi kisdiák, vagy sem. Az egész nyár azzal telt el, hogy vártam felvettek vagy sem. Végre hozta a postás a levelet mehetek! Iskolába és a kollégiumba is felvettek, megvolt az időpont, mikor kell jelentkeznem. Ezzel aztán elkezdődött otthon a cirkusz. Anyám nem akart engedni. A Jugó határ közelsége, a hidegháborús hisztéria volt a nagyon jogos aggodalom oka. Már régen ott kellett volna lennem, amikor Anyám még mindig hajthatatlan volt. Állandóan sírtam menni akartam, Apám pedig a maga módján ette magát mit csináljon miközben hallgatott. A szeptemberből eltelt két hét, veszekedtem Anyámmal könyörögtem, engedjen el, mert ha nem enged megszökők! Mosott az udvaron. Apám a cirkuszra jött haza valahonnan, megállt mellettünk és Csak annyit mondott csendesen, csomagolj össze a gyereknek, holnap megy az iskolába. Csak évek múlva tudtam meg, hogy Zsuzsa nénémhez a testvéréhez ment el tanácsért, aki biztatta, hogy engedjen el. Le sem tudom írni azt a boldogságot, amit akkor éreztem. Mehetek! Diák leszek! Kollégista! Beteljesedik végre álmaim netovábbja! El kezdtem csomagolni. Nem volt sok mindenem. Váltás fehérnemű nagy buggyos otthon varrt bugyi, ing kombiné, két ruha, kardigán és kellett vinni ágyneműt. Kaptam egy párnát, kis dunnát, vászon lepedőt. Begyömöszöltünk mindent egy zsákba és feladtuk a kollégium címére postán. Év kezdésre Ilus sem ment el de, mert engem elengedtek ő is jött. Másnap az ő Apja utaztatott bennünket tehén szekérrel az állomásra. Igen, ekkor utaztunk tehén szekérrel, azóta sem ültem rajta, a mostani gyerekek pedig nem is tudják mi az ! Fél napig tartott a 18 km út az állomásig ahonnan ugyan annyi idő alatt elröpített bennünket a vonat Szegedre.

A bejegyzés trackback címe:

https://esztermami.blog.hu/api/trackback/id/tr3312179270

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása