7/ Indulunk visszafelé. Nem gondoltuk, hogy indulásunk napja milyen mozgalmas lesz. Nem tudtunk olyan korán kelni, hogy életünk megrontója Lajos bácsi, ne tudott volna megelőzni bennünket. Ahogy elkezdtük szétszedni a sátrakat megjelent egy fiatalemberrel. Mi a szélrózsa minden irányába elrohantunk.…
4/ Ezen a napon, valóban Romániában utaztunk. Amikor Kati és Gabi is előkerült a sátrakból, akkor derült ki, hogy mindenki el van zsibbadva. Körülöttünk a hegyek olyanok voltak, mintha valaki felgyújtotta volna az erdőt. Gyűrűkben gomolygott a köd, párolgott az éjjel leszállt hatalmas harmat a folyó…
Románia 1963, vadkempingben a tengerpartig. Alig múlt el még 7 év 56 után, éppen csak kezdtük magunkat jobban érezni, kicsit mozgolódni. Utazni csak itthon lehetett, és a szomszédos szocialista országokba útlevéllel, úgy ha meghívó levelet kaptunk egy rokontól, vagy ismerőstől, aki rokonnak vallotta…