A mosószer és porfesték üzemek./ 11. A következő beruházás 1965 ben a mosószer üzemmel indult, a Tomi mosószer család kifejlesztésével. A szintetikus mosószerek az 1930 as években jelentek meg és a háború utáni években kezdtek elterjedni, akkor, amikor megjelentek az első mosógépek. A szappan azért tarthatta meg sokáig egyeduralkodói helyzetét, mert kiváló habzó emulgeáló és jó mosó tulajdonságai vannak. Kemény vízben viszont már ezek a tulajdonságok nem érvényesülnek. Arról nem is beszélve, hogy mosógépben nehézkes volt a használata ./ le kellett reszelni a szappant /. Az első mosószerek szappan alapúak voltak . A jó mosási feltételek fokozására elsősorban szódát adagoltak. Később aztán egyéb adalék anyagok is kerültek a mosóporba. Hazánkban, a szintetikus mosószer gyártása 1954 után indult meg és még 1980 ban is csupán négy gyárban állították elő. Az Egyesült Vegyiművekben, a Kozmetikai és Háztartás Vegyipari Vállalatnál, a Növényolaji és mosószergyártó Országos Vállalatnál, és a Tiszamenti Vegyiműveknél .Az üzem 1969 ben az ország legkorszerűbb technológiával működő gyára volt .Éves szinten a Tomi mosóporból 14 000 t készült. Később, ezt a terméket is korszerűsítették. Új Labort építettek, aminek az egyik felét a mosószer gyártásközi ellenőrzésére és állandó kísérletezésre az oda költöző szakemberek birtokba vették. Szép és korszerű jól felszerelt laboratórium volt. A laborvezető Fehérváriné Ica hívott menjek velük . Jól jártam volna, ha elfogadom az ajánlatot. Ica kiegyensúlyozott, jó szakember volt. Jól éreztem magam akkori munkakörömben és nem mentem. Azt hiszem azért mert elegem volt az örökös változásból, azt gondoltam most megúszom, de csak elodáztam. Ica kiválasztotta azokat a szakembereket, akikkel szívesen dolgozott és megkezdték a munkát. A régi gárda kezdett ismét meg csappanni. A MEO laborból került ki két csoportvezető is, akik a gyárban dolgoztak .Bíróné , Kovácsné , azt hiszem velük is jól járt az akkori vezetés .A gyári főnökök Nagyiványi György, Gávris János, Károly Imre pedig a Kénsav gyárat hagyta ott az új gyárért. Valamennyi vezetőt át járta az üzemi szag, megfelelő vezetői gyakorlattal rendelkeztek , jó szakemberek voltak. A vállalatnál ekkor már állandóan folyamatban volt valamilyen beruházás. A porfesték üzem beruházását 1963 ban hagyta jóvá a Nehézipari Minisztérium .A pigment gyártás technológiai adatait a Buda lakk, Budapesti gyára szolgáltatta. A szakemberek egy része is ebből a körből került ki . Amíg a gyár épült Pocsai László volt az irányító, majd az első üzemvezető Vécsei Zoltán lett .Egy művezető jött a Buda lakktól Hagymási József a feleségével, Klárival, aki a laborba került. Jó humorú értelmes nő volt csak nagy súlya miatt nehézkes. A többi vezetőt ismét a kénsav gyárak adták Király László , Nagy György, Gerbely Feri és sokan mások. Néhány gondolat a festékekről, hiszen mégiscsak itt dolgoztam hat évet. A Tiszamenti Vegyiművek a mesterséges pigmentek, ezen belül az egynemű és összetett pigmentek gyártását kezdte meg először. A Buda lakk technológiájától lényegesen nem tért el,csak a nedves üzemrészben való szárításnál. Az már az elmondottakból is kiderült, hogy két üzemrész lett kialakítva. Száraz és nedves üzemek. Ezek a festékek nagy részben kielégítették a nagy és kisfogyasztók igényeit. Az üzemben és a laborban állandó kísérletek folytak . Az üzem mellett korábban felépült és már egy részében a mosószert elemzők mellett mi is beköltöztünk . Na, de erről majd később írok.