6./ Szopot és Danszk. Reggel barátságtalan hideg időre ébredtünk, a kemping elég kezdetleges volt, csak kinti vályúnál lehetett cicamosdást csinálni, egy gyors reggeli után úgy döntöttünk, hogy hideg, ide, vagy oda mi azért jöttünk, hogy lássunk valamit. Elindultunk felderíteni a tengerpartot. Rendesen felöltöztünk és a hatalmas kikötőben megcsodáltuk a rengeteg hajót. Volt itt mindenféle, hadi hajó, kereskedelmi, személyszállító óriási kavalkádban. Találtunk egy vitorlás hajót, amelyikkel rövid séta utat lehetett tenni. Mi is csatlakoztunk az éppen indulni készülő csoporthoz. Ki vitt bennünket a hajó és a szél olyan messzire, hogy alig lehetett látni a partot. A szeles idő ellenére kellemes volt a két órás út, amin kicsit megtapasztaltuk a balti szelet és azt, hogy milyen lehetett régen vitorlás hajóval szelni a vizeket ! Kikötés után még bámészkodtunk kicsit a kikötőben, utána elmentünk e halpiacra. Nagy fedett csarnok olyan halakkal, tengeri herkentyűkkel, amiről azt sem tudtuk micsoda. Ide a szag után találtunk el, vettünk mindenféle halat kipróbálásra. A füstölt halat szeretem, rengeteg féle halból, találomra választottam az volt az első, amit megvettünk, nem csalódtam benne, finom volt. A hatalmas csarnokban mindenki eladott és vett, nagy tételben. Figyeltük, ahogy alkudoztak akkor azt gondoltam ilyen az igazi bazár, nem ilyen, de annak ellenére érdekes volt. Délutánra beiktattunk még egy érdekesség meglátogatását. Elmentünk Danszkba, nem volt messze, könnyen megtaláltuk. Megkerestük a westerplattei félszigetet, ahol elkezdődött a 2. Világháború 1938 szept 1. én A Lengyel hadi tengerészeket, akik egy katonai tanzitraktárat / WST / védtek, itt támadott meg egy Német alakulat és heves csatába kezdtek. A helyőrség 20 katonája a Német túlerőnek egy hétig ellenállt. Mind hősi halált haltak. Az ellenállás szimbólumaként emeltek itt emlékművet, ami 2003 szept 1. óta Lengyelország Nemzeti Történelmi műemléke! Innen, már csak a kempingbe mentünk és másnap reggel korán elindultunk, hazafelé. Mivel az idő nem javult igyekeztünk közelebb kerülni legalább a cseh határhoz. Poznanon csak átfutottuk, úgy hogy el is tévedtünk. Keresztülkocsiztunk egy hatalmas erdőn legalább 50 km. keresztül, mire kiértünk arra az útra ahol valójában utaznunk kellett. Jól megszívtuk ezt a kitérőt. Este 9. óra körül vertünk sátrat Wroclaw- tól 100 km. re Lipnó mellett. Szerencsére szalma is volt a közelben így éjjel nem fáztunk. Magyarokkal találkoztunk és velük maradtunk reggelig. Ők még az útjuk elején jártak. Elláttuk őket tanáccsal, hol mit érdemes megnézni és hol tudnak kempingezni / nem sok helyen /. Valószínű ők is vadkempingben táboroztak. Másnap délelőtt keresztülutaztunk Wraclawon, elköltöttük a maradék pénzünket és meg sem álltunk a Cseh határig. Igaz este lett, de mégis át mentünk a határon és Podebradi. ban egy nagyon kellemes kempingben szálltunk meg. Ragyogó napsütésre ébredtünk és a délelőttöt pihenéssel, napozással töltöttük. Prágától 50km. re voltunk rövid sétát tettünk a belvárosban, megebédeltünk pihentünk és a Magyar határt átlépve este jó későn haza érkeztünk. A rossz idő végig kísért bennünket, de nem hagytuk magunkat és remek, maradandó élményekkel tértünk haza.