Farkas Péter , dédapám - geszti nagyanyai ágon – nagy magas erős ember volt . Fél kéz-zel emelte fel a búzával teli zsákot . Akkoriban Cséfára, Váradra jártak vásárba ezt – azt eladni, venni . Vitték a búzát malomba, napraforgót az olajütőbe. Egyszer egész napot kellett várakozással tölteni az olajütőben. Azt gondolta dédapám, hogy hasznosan tölti az időt, segített a mester-nek, miközben megfigyelt mindent . Nézte hogyan illeszkednek össze a fogaskerekek , hogy préselődik össze a nagy kövek közt a napraforgó. Miként lesz belőle olajpogácsa és folyik a végén az arany sárga finom étolaj . Amikor, hazament hozzá fogott barkácsolni, tavaszra megcsinálta az olajütőt. Más dolgokhoz is volt tehetsége . Ha valakinek megrándult a dereka kiment a helyéből keze – lába helyre tudta tenni . Nemcsak az embereken segített, hanem az állatokat is megtudta gyógyítani hasonló módszerekkel . Sára néném tőle örökölte a tehetségét. Bagdi Péter nevű ős apám a Török időkben jeleskedett ügyességével , bátorságával .Erdélyben egy nagyúrnak elhurcolták a lányát a törökök háremhölgynek . Kihirdették a környéken , hogy aki kiszabadítja és visszahozza, magas jutalmat kap . Több legény is elindult, de Konstantinápolyba csak az én ősöm jutott el. Ment lóháton ,erdőn, mezőn , hegyeken, völgyeken, amíg oda nem ért . Nyolc évig élt a nagy városban, miközben török gazdája segítette kifigyelni hol van a lány. Végül megtudta mikor viszik a nőket sétálni és merre . Hosszú idő után megtalálta azt a gyenge pontot , amikor remény lehetett a szöktetésre . Vett két lovat azt felnyergelte és elrejtette . Aztán amikor egy nap megtudta valósítani a tervét felpattantak a lóra és hazáig meg sem álltak . Nagyon megörült a lány apja és állta a szavát . Nemességet adott öreg apámnak és a Nagybagd nevű pusztát . Így lettünk köznemesek és Bagdiak. A valamivel hivatalosabb verzió szerint, amit kutatások is alá támasztanak második Endre király adományozta 1232 ben a Geszt melletti Bagd nevű pusztát őseimnek valamilyen jeles cselekedetért . A megtalált írásokban az szerepel ,hogy „ Petri et Paul de Bagd „ kapta a birtokot . Az ősi birtok Geszt és Nagyszalonta közt terül el ahol 100 -- 200 év alatt nemzet-séggé bővült a család . A török időkben, mivel védhetetlen volt földig rombolták az ellenséges hadak . Akkor menekültek be a Bagdiak Gesztre és a környező vizes lápos vidékre ahol átvészelték a nehéz éveket. Később nagyrészt legelő volt rajta , amikor én gyerek voltam egyetlen tanya maradt a legelőn, ahol birkákat legeltettek. Anyámmal sokszor jártunk arra, amikor Nagyszalontára mentünk a piacra. Visszafelé jövet, megpihentünk és hancúrozott egy jót a sok, egyébként nagyon fáradt gyerek! Akár, hogy történt attól kezdve lettek birtokosai a területnek és szaporodtak el, a Bagdi nevűek Geszten. Olyan sokan lettek ,hogy megkellett őket valahogy különböztetni egymástól . A nevek elé ragadvány nevek kerültek. Őseim magas erős emberek voltak , olyanok mint dédapám ezért lettünk mi nagy Bagdiak, de volt a faluban kenyeres Bagdi , boka Bagdi ,Nyúl Bagdi, suszter Bagdi, tüzér Bagdi ,nyúl Bagdi , bere Bagdi , kocsmáros Bagdi , erdész Bagdi és még ki tudja hányféle már nem emlékszem rájuk. Amikor a ragadvány neveket hallottuk azonnal tudtuk kiről van szó . Aztán a Bagdiak egyik ága elköltözött a faluból . Arra, hogy miért két verziót tudott Sára néném , de az is lehet, hogy egy harmadik lenne igaz. Az egyik szerint, amikor Tisza László megkapta a geszti földbirtokot akkor történt . Jött megnézni a falut, a birtokát és az egyik ősöm nem tért ki előle. Megsértődött, amikor Tisza azt mondta neki - „ térj ki paraszt én nemes ember vagyok –„ Tudom mondta, kend tizenharmadik én pedig harmadik „ „Igen de én főnemes vagyok te pedig köznemes , takarodj az utamból „. Na hát ez az ág megsértődve elköltözött Mezősas környékére és ott alapított családot. A másik verzió szerint Bagdi Ferenc ükapám testvére , Sándor kocsmai verekedésben megölte egy unoka testvérét önvédelemből . Börtönbe került és kiszabadulása után elköltözött Gyarakra ott alapított családot .. Ez a verzió hihetőbbnek tűnik, de nekem a másik sokkal jobban tetszik . Így szaporodtak el Debrecen , Berettyóújfalu és környékén a Bagdi nevű családok , akik később olyan sokan lettek , hogy a 2000 - ben a Debrecenben megszervezett Bagdi találkozóra az egész világról eljöttek a leszármazottak . A debreceni nagytemplomban alig fértünk el és igazán kellemesen ismerkedtünk a névrokonokkal az Isten tisztelet után. De hol vannak még ezek az emberek és a történések sokasága!