Miután döntésünk végleges volt, hogy másik utazási irodával indulunk, még elcsábítottunk 8 asszonyt. Ezek közül egyet visszakönyörgött, János nem tudtak volna másképp elindulni olyan kevesen voltak. .Eljutottunk az akkoriban gomba módra szaporodó utazási irodák egyikéhez . Kiderült , hogy Ica ismerte a sofőrt, aki társ volt az irodában .Legalább száz éves ócska busszal rótta az utat Szolnok és Isztambul közt. Mindig akadtak szerencsétlen , eltévedt utasok akik beléjük botlottak . Befizettük az útiköltséget és már előre örültünk, hogy nem kell semmivel törődnünk hiszen ezek biztosan profik . Nem tudtuk mire vállalkozunk ! Pontosan megjelentünk az indulási helyen , ahol kezdődtek a meglepetések .Azzal kezdték ,hogy fizessünk még 1500 forintot ,mert itt mindenki egyedül ül a kétüléses helyen . Az ötlet nem tűnt rossznak . Amikor haza értünk jöttünk rá ,hogy ki sem bírtuk volna másképp ezt az utat . Elfoglaltuk helyünket és vártunk. Megjött az utaskísérőnk Évike , akit már ismertünk nem éppen a jó oldaláról. Amikor Abonyban felszedtünk mindenkit akkor derült ki, hogy kik a társaink . Valamennyien vásározó cigányok voltak, hatalmas táskákkal és még hatalmasabb pofával . Hamar felmértük a helyzetet. Láttuk ,hogy ha épségben, békességben és szerencsésen haza akarunk jutni, nekünk kell alkalmazkodni. Előttem ült két nálam fiatalabb csaj és nyomták rendesen a szöveget. Kóstolgattak bennünket. Amikor látták, hogy nem akadok ki rajta , hanem vettem a lapot, utána egész jól elbeszélgettünk .Az egész utazás felért egy jó kis tapasztalat szerzéssel összekötött pszichológiai tanulmány úttal. Eddig sem panaszkodhattunk az eseményeket illetően . Ennek az útnak már az eleje is szép reménnyel kecsegtetett . A fiúk kicsit normálisabbak voltak . Elismerték , hogy nem semmi az a csoport Szolnoki csaj, aki velük utazik. Mondjuk inkább öreglányok voltunk. Amikor tapasztalták, hogy szívesen hallgatjuk őket , meséltek . Mire vissza értünk Szolnokra tájékozottak lettünk városunk alvilágát illetően .Megtudtuk ki a két rivális futtató , kinek hány lány dolgozik, ki mivel vásározik . Átadták tapasztalataikat , mit mennyiért lehet eladni , hol lehet legolcsóbban vásárolni Isztambulban . Megígérték, hogy elvisznek bennünket az elosztóba, amiről eddig csak hallottunk . Magyar útitársainkkal korábban még nem jutottak el ezekbe az olcsó nagybani árusító helyekre, folyamatosan csak ígérjék, elvisznek bennünket. Az elosztó olyan bevásárló központ ahol legalább tízes mennyiség vásárlásánál jelentős engedményt adnak a kereskedők . Egyedül nem találtunk el sohasem oda. A bajok nem a cigányokkal kezdődött és nem is velük folytatódott. A sofőrök nem akartak megállni pihenni, mert akkor későn érünk Isztambulba . Mosakodni , pisilni csak nagy harcok árán sikerült . Végül mindig mi győztünk . Szerencsére mi heten, ismertük egymást és így nem voltunk annyira kiszolgáltatottak . A buszon valahol hátul az egyik eltorlaszolt ajtó mellett volt a helyem .Éjjel , amikor az egyik sofőr kinyitotta az ajtót, mert valamit keresett majd ki estem . Elég csúnyán küldtem el a pokolba .A hangnem társaságunkhoz méltónak bizonyult , mert némi tekintélyre tettem szert általa . Meleg volt éjjel is, nehezen lehetett elviselni . Az egyik csaj a szárnyas betétet is kénytelen volt a buszon cserélni , mert nem álltak meg .Kínkeservesen 40 fokos melegben megérkeztünk Isztambulba . A szállásunk jó helyen volt a kis bazár mellett . A szállodából mindent könnyen elértünk. Legalább ezen nem kellett bosszankodni . Ica már itthon mondta, hogy készüljek fel a legrosszabbra . Isztambulban már két hónapja sztrájkolnak a köztisztasági dolgozók .Ami az utcákon fogadott arra nem lehetett felkészülni . Gondoltam, jó hát nem söprögetnek rendesen, kicsit koszosabb, mint máskor .Nem lett volna feltűnő. Egyáltalán nem erről volt szó. A legvadabb nyárban már két hónapja nem vitték el a szemetet . Hatalmas szemétdombok tornyosultak minden utcasarkon .Volt ott minden , döglött sirály , kóbor kutya , és a millió macska kutatott a szemét közt ennivaló után . Biztosan találtak is, mert az utcai „ dörner” sütéshez ezeken a szemétdombokon vágták le a birkát . A vér „csak úgy „ csordogált az utcán a szemét mellett . Olyan bűz áradt a szeméthalmokból , hogy az egyetlen kellemes illatot az jelentette, ha valaki közülünk eleresztett egy galambot. Na , de ez a kis epizód nem gátolhatott meg bennünket abban, hogy elinduljunk vásárolni . Az egyik cigány fiú elvitt bennünket az elosztóba , ahol lényegesen olcsóbban tudtunk vásárolni .Szép, korábban nem látott holmikat . Olyan arany boltba is beajánlott bennünket ahol ingyen tudtam vésetni minta alapján . Karkötőbe, gyűrűbe, medálba vésettem úgy, hogy a mintát ott hagytam , nem csaptak be. Mikor délután haza keveredtünk Évike bejelentette , hogy másnap indulunk haza . Mint akit fejbe kólintottak, még sehol sem tartottunk a vásárlással . Össze vesztünk vele és a sofőrökkel . Mi kifizettük az öt napot és nem vagyunk hajlandók hamarabb elindulni . Egy teljes nap nekünk kell a bevásárláshoz. Szerencsére Bandi az egyik cigány fiú is mellénk állt . Így még lett egy napunk, amit már kifizettünk. Amikor elérkezett az indulás ideje újabb trükkel álltak elő . Évike és a sofőrök bejelentették , hogy ellopták a busz iratait és a sofőrök pénzét . A pénzt össze kell adni az üzemanyagra . Ezen a ponton beindult a fantáziánk és a nagy szánk .Újra indult a veszekedés , szó szót követet, de pénzt nem láttak tőlünk . Mondtuk, hogy nálunk megvan az Isztambuli képviselet telefon száma , szívesen felhívjuk . Biztosan segítenek , különösen, ha már a rendőrségnek is jeleztük . Azonnal kiderült ,hogy az iratok meg lettek csak a pénz tűnt el . Két óra huzavona után elindultunk . Nagyon jól tudták ,hogy el kell indulnunk , hogy időben haza érjünk .A hangulat olyan volt a buszon , hogy ha valaki meg gyújt egy gyufát robban a levegő. Rajtunk kívül mindenki adott a sofőröknek pénzt. Addig pofáztunk, hogy nem ússzák meg szárazon, hogy visszaadták mindenkinek. Legszívesebben kitettek volna bennünket az első sarkon . Mire csillapodott a hangulat már a Jugoszláv határhoz közel jártunk Bulgáriában .A meleg elviselhetetlen volt . Meg akartunk mosakodni WC re menni .Addig csináltuk a cirkuszt , míg az egyik lerobbant parkolóban megálltunk . Icával, elindultunk vágyainkat megvalósítani. Találtunk egy kívülről sem bizalom gerjesztő , balkáni guggolós WC t . Ahogy beléptünk az előterébe egy meztelen nő zuhanyozott slaggal . Mosatta magát miközben állt a hömpölygő mocskos vízben .Nem lehetett bemenni , mert a guggolós tartalma is kint hömpölygött .Ismét csak egy nehezen talált bokor maradt a pisilésre .A felfrissülésből nem lett semmi .Jugoszlávián úgy jutottunk át, mint a villám . Sehol sem álltunk meg .Horgosnál aztán kárpótoltak bennünket a pihenéssel. Estig vártunk az egyik cigánygyerek ismerőseire , akik elvitték a csomagjai nagy részét .Melegünk volt éhesek voltunk szidtuk magunkat , hogy ezzel a társasággal indultunk útnak . Sokat nem változtattunk már semmin , lassan bele nyugodtunk .Örültünk ,hogy épségben haza jutottunk valamikor éjszaka .Az összes közül ez az utunk volt a leggubancosabb. Bővültek a tapasztalataink, ehhez képest Jánossal arany életünk volt. Hozzá semmiképpen nem akartunk vissza menni. Tudtuk, hogy ha létezik valamilyen semleges társaságot kell keresnünk. Elindultunk hát ezen az úton remélve, hogy legalább rosszabb nem lesz, amit kiválasztunk.
