5./Münchenben. A film után igyekeznünk kellett vissza menni Münchenbe, mert 12 óra előtt ott kellett lennem az Osztrák követségen az átutazó vízumom ügyében. .Valahogy egyedül is elboldogultam volna de Emesével mégis jobb volt elmennem . Szakadó esőben indultunk ,sok kocsi le állt az út mellett ,mert alig lehetett látni . Emese jól vezetett igaz az egyik szemére nem lát mint be vallotta ,ez engem nem nyugtatott meg . Végszóra érkeztünk a követség elé, még éppen be tudtunk menni és fél órán belül kezemben volt a vízum . Nagy kő esett le a szívemről ,Most már csak az volt a kérdés találkozunk e Salsburgban Hajnival vagy nem . Ez után mentünk a városi lakásukra , ami egy bér ház 5 –ik emeletén volt két szoba összkomfort . Teljesen elég volt arra hogy iskola időben ott legyen Attilával és ő is oda menjen munka után .Bevásároltunk egy önkiszolgáló boltban , olyan bőség volt mindenből amit itthon még nem lehetett látni . Azt mégis meg állapítottam magamban ,hogy ezeket a csoda üzleteket sem a kis pénzű embereknek találták ki , mint sok mást sem . Délután meg néztünk egy hatalmas Kaufhoft ahol én csak a szívemet fájdítottam . Nagyon elején voltam még az utamnak és nem volt sok a 100 dollár . Így is kiadtam 18 márkát a követségen amit Emese előlegezett meg és szemrebbenés nélkül elfogadta amikor meg adtam otthon , pedig reménykedtem , hogy hátha nem fogadja el .Milyen szerencse hogy én nem akarok meg gazdagodni így csak egy pillanatig bosszantott . Nem is tudom hogy tudnak mások Ft kiajánlást lebonyolítani .Meg nyugodtam ,hogy ezért a vétekért én már biztosan nem kerülök bíróság elé . Csak később tartott Hajni hülyének , de én nem koldulni mentem !A néhány nap alatt amit ott töltöttem úgy intéztem ne kelljen pénzt ki adni miattam , úgy láttam ez megnyugtatta barátnőmet. Sétálás közben betértünk egy kis butikba ahol nagy ovációval ,ismerősként fogadta az eladó Emesét, közben elmesélte hogy milyen kellemesen töltötte a hét végén a Jugó tenger parton ahol össze futott X gróffal, aki csoda hogy milyen úri ember, éppen mint az Emese apukája. Befelé kezdtem vigyorogni miközben úgy láttam Emese zavarban van. Valami hasznom mégis volt mert tiltakozásom ellenére rá beszélte Emesét egy jó kis pulcsi megvételére nekem. Nem mondtam meg hazánk lányának, hogy az én apám csupán cseléd volt egy igazi grófnál. Hálás köszönet neked igazi magyar úri hölgy legalább 10 márka vissza jött a vízum árából. A belvárosban egy kellemes kis parkban ültük le beszélgetni .Nekem szokatlan és furcsa volt hogy néhány méterre tőlünk torzon - borz fiatalok csókolóztak egymásra borulva miközben mások lefekvéshez készülődtek . Kétes tisztaságú hálózsák került elő és perceken belül úgy körül feküdték a szökőkutat hogy el sem tudott volna szaladni . Csodálatosan illettek a környezetbe . Vilmos Császár biztosan meg lett volna elégedve az igazi Németjeivel . Itthon nagyon a lelkemre kötötték hogy ki ne hagyjam a Schwábingot. Jómagam is kíváncsi voltam mit tudnak össze hozni a német fiatalok hippi alapon . Nagyon fáradtak voltunk így elhalasztottuk másnap estére a kirándulást. Emese már dolgozott így magamat kellett szórakoztatnom a következő napokban . Nem szeretek unatkozni és ha már nem sajnáltam a fáradságot idáig nem lehetek elnéző magammal. Térképen megnéztük mit hol találok, mit érdemes meg nézni. Elindultam hát felfedező utamra . Rögtön az elején beláttam ahhoz, hogy a várost megismerjem nem egy - két nap de még annyi hét sem lenne elég. Első utamon a Deutsche múzeumot próbáltam megkeresni, természetesen nem tudtam eligazodni. Nem adtam fel.