5/ Vasárnap esti vendégség. Vendéglátónk 6 órára jött értünk, kocsival és vitt el a házukba ahol felesége, fia lánya vártak bennünket. Házigazdánk 50-55 éves lehetett. A finn belügyminisztérium fő tanácsadója, kellemes szimpatikus úr. Minden nap vonattal jár Helsinkibe, de ha előfordul, hogy későn végez a munkájával akkor a fiánál alszik aki villamosmérnök és egy nagy vállalat kereskedelmével foglalkozik. A lány még tanul, a feleség Paula a helyi házgyár igazgatójának a titkárnője. Az egész család jól beszél Németül, ami itt nem meglepő. Kellemes emberek, mint ahogy az lenni szokott eleinte kicsit feszélyezettek voltunk aztán szépen felengedett kis csoportunk. Megmutatták a házat, elmondták hogyan élnek. A ház, egy finn faház a város szélén egy erdőnek tűnő park szélén, az út mellett. A kert tele virággal, és mindennel, ami a kényelmüket szolgálja. Kerti grillező, pihenő helyek, és egy érdekes fából épült kocsi beállóval. A ház maga kétszintes a földszinten nagy nappali és a konyha, étkező. A konyhához nem hűtőszekrény, hanem hűtő kamra tartozik. Az emeleten is volt egy nagyobb és két kisebb szoba ahol a gyerekek éltek. Az egész ház nem hivalkodóan, de nagyon ízlésesen van berendezve, itt egy szőnyeg, ott egy rokka, a legújabb technika, a falon láttunk egy Baranyó képet! Mire körbe jártuk a házat kész lett a vacsora halleves, ami olyasmi volt, mint a mi húslevesünk, és pörkölt szerű valami marha húsból sok salátával. Minden nagyon ízletes volt. Vacsora után ismét a nappaliban ültünk le. Egy kis itóka és sütemény mellett a hangulat oldottabb lett. Kántor Gyuri produkálta magát, vitte a társalgást, Rózsa Feri hallgatott, Zsóka pedig adta nekem a feladatot. A nagylány énekelt és pianínón játszott. Így aztán mi sem térhettünk ki az elől, hogy elénekeljünk egy népdalt. Az elindultam szép hazámból híres kis Magyarországról című népdalt választottuk. A hangunk nem felelt volna meg a röpülj páva műsorában, de itt mégis sikerünk lett. Már 10 óra volt esteledni csak nem akart, pompázott a fehér éjszakák világossága. Óránkra pillantva tudatosult bennünk, hogy illene haza menni a szállásunkra. vendéglátónk Taxit hívott elbúcsúztunk szállásunkra rengeteg élménnyel telve. Az estéből engem az ragadott meg legjobban, hogy áradt belőlük a nyugalom és a harmónia. Együtt tudott lenni velünk, a kedvünkért egy olyan család, akiknek minden tagja nagyon elfoglalt. A vendéglátás nagyon kellemes volt, minden elénk került úgy, hogy nem volt hivalkodó. A ház egy olyan otthont rejtett és villantott fel ahol, lakóik jól érzik magukat. Nem lehet elfelejteni őket! Szállásunkra közel egy időben érkeztünk a másik csoport tagjaival, összeültünk az egyik lakásban és egymás szavába vágva meséltük élményeinket. Négyen egy farmer vendégei voltak az egyik tolmáccsal a másik csoport pedig az ugyancsak tolmács Kirsti vendégei voltak. Hozzá Zsókával másnap mi is ellátogattunk. Alig vártam ócska derekammal, hogy vízszintesbe kerüljek, erre éjjel 1-2 óra körül került sor, hiszen nem volt este!