9./ Metrózunk. Szóltam a csoportomban, hogy aki akar, eljöhet velem Metrózni. Mondtam, hogy én nagy Moszkva szakértő vagyok már egyszer jártam a városban. Összesen négyen vállalkoztak rá, mert mi lesz, ha mégis eltévedünk. Nem bíztak bennem, különösen abba nem, hogy vissza találunk. Hiába mondtam, hogy nem lehet eltévedni, mert ha meg unjuk, egyszerűen a másik oldalon visszamegyünk. Magyaráztam, mint egy botcsinálta idegen vezető, mindenkinek nagyon tetszettek az állomások díszítései és egyáltalán az egész. Hatalmasak az egyes megállók, mindenki szorongott, hogy találunk vissza. Mikor már nem bírtam a nyafogást vissza fordultunk, amiből lett egy kis kalamajka. Egy emelettel lejjebb lehetett eljutni a másik oldalra úgy, hogy közbe ide- oda tekeregtünk. Amikor felértünk a felszínre az indulási állomásra nem tudtuk, hol vagyunk. Mondtam a lányoknak, nyugi beülünk egy taxiba és az elvisz bennünket a szállodáig. Így is történt, leintettük a taxit és mondtuk, hogy „ Rossija” a sofőr visszakérdezett, hogy Rossija? Mondtuk, hogy da, megfordult és mutatta, hogy „tam” ! Ott állt előttünk teljes nagyságában a szállodánk nagyjából 100 méterre. A gubancot az okozta, hogy másik mozgólépcsőn jöttünk fel az állomásról. Nagyon jót nevettünk, nem tudtunk olyan kicsi pénzt adni a sofőrnek, amilyet kért, többet pedig nem akart elfogadni. Végül mondtuk, hogy válogassa ki a tenyerünkből. Ezen a délutánon volt még egy akciónk. A csoportból Gizike hozott otthonról egy csomagot az ismerőse, itt tanuló fiának. Na de, hogy találjuk meg a kollégiumot. A minden folyosón strázsáló szobaasszonyhoz fordultam. Korát megsaccolva megkérdeztem tud e németül, tudott így aztán útbaigazított bennünket, hogy hol keressük. Legjobb tanács mégis az volt, hogy biztosabb, ha taxival megyünk és megvár bennünket a taxis. Odaértünk a hatalmas épülethez, amiben a magyar diák lakott, kézzel lábbal elmagyaráztuk kit keresünk. Szerencsénk volt, megtalálták a fiút és 10 perc alatt ott volt a csomagért. Nagy kő esett le a nyakunkról, mindenki kapott egy vállveregetést, hogy na, ezt is megoldottuk. Rengeteget nevettünk ezeken a magánakciókon.