8/Keddi programunk. Palaheimo, faházakat készítő üzem a következő utunk, itt kezdjük a napot. Láthattuk, hogy hogyan készülnek a finnországi Legó házak, előre gyártott teljes falak amibe mindent előre beépítenek / nem olyan színvonalon mint a mi paneljeink / mindent a helyére, nem kell fúrni, faragni,vésni, szögelni. Egyéni tervek szerint készül el minden ház 5-6 nap alatt összerakható és három hónap alatt lakható, fűtéssel szaunával, vízzel rendezett területtel. Vendéglátónk a vezérigazgató volt, akinél dolgozik Paula, az a kedves asszony akinél az első napokban vendégségben voltunk. Készen is láthattuk a minta házat, egyik ámulatból a másikba estünk, akkor nálunk még híre, hamva sem volt ennek a típusnak. Az egész délelőttöt itt töltöttük ebédelni a vasútállomási, megszokott helyünkre mentünk. Végre ezen a délutánon volt a szabadon eltölthető időnk amit részben pihenéssel, részben bevásárlással töltöttünk. nem sok pénzünk volt mindössze 500 finn márka, ezekben az időkben még nem vihettünk többet. Bár nyugodtan lehetett volna a kutya sem foglalkozott velünk. A délutáni program 17 órakor folytatódott, Kotaniemibe a városi szaunába mentünk, ami ugyancsak egy tóparton erdő szélen volt nem messze a várostól. Zsókának és nekem azonban előtte még Marjával a tanárnővel volt programunk. Elvitt bennünket az általános iskolába ahol, történelmet és angolt tanított. Volt itt minden ami szem, szájnak ingere és egy gyereknek öröme lehet ! Kerámia szakkörhöz korongozó és kemence, festő szakkörhöz állványok festékek, varrógépek szabó kellékek és Komputerek minden mennyiségben. Nálunk akkor elvétve volt egy egy családnál. Egy teremben Skót vendég diák zenekar volt elszállásolva. Hálózsákban aludtak a földön és a menzán étkeztek. Láttuk és hallottuk őket játszani a városi parkban remek hangulatot csináltak. Ezen a nyáron, biztosan máskor is rengeteg zenei program volt a városban. Innen elmentünk abba a könyvtárba ahol egyik tolmácsunk Áiri dolgozott. Külön termekben lehetett olvasni, zenét hallgatni, gyerekeket elhelyezni játszó szobában, amíg a mama válogatott a könyvek közt. Az egész épület csupa üveg, világos körben fával és virágokkal. Arra is maradt időnk, hogy elmenjünk az üvegmúzeumba meghallgatni egy koncertet ahol Szabadi Vilmos hegedült, Marta Gyula zongorázott. A vitrinek közt ültünk szétszórtan, kisebb társaságok együtt. A hely és a zene is fantasztikus élmény volt. Találkoztunk Pamelával és férjével, nagyon elegánsak voltak, itt volt Kirsti a másik tolmácsunk is a férjével, akik meghívtak bennünket másnap hozzájuk. Egy órát hallgattunk a koncertből és utána Kirstivel Marjával kimentünk a szaunába ahol a többiek már jó hangulatban túl voltak a szaunázáson. Itt kaptam igazán ízelítőt abból, hogyan szoktak ők szaunázni. Marja és én kettesben szaunáztunk, meztelenre vetkőztünk és mondta, hogy a fából készült fal mellett emeljem fel a lábamat függőlegesen, így lehet jól pihenni. Betartva az utasításokat kb 10 percig bírtam, gyorsan felvettük a fürdőruhát és leszaladtunk a tóba. A tó vize itt ia 15-16 C lehetett, amibe gyorsan beugrottunk, viszont a part rendezett volt könnyebben tudtunk közlekedni. Jött egy kis zápor, ami nem tántorított e bennünket a szaunázástól, amit háromszor, négyszer megismételtünk. Remekül éreztük magunkat, itt is megjelent a két hölgy a terülj asztalkával. Este 10 kor mentünk haza és mert világos volt nagyot sétáltunk a városban éjjel 2 körül kerültünk ágyba. Amit nem említettem, hogy a délutáni sétánkon, amikor vásárolni indultunk vitt el Kirsti hozzájuk egy kávéra, megmutatták a házukat természetesen itt is volt szauna ahol a padon fekve lehetett TV-t nézni az üvegajtón keresztül! Az ő házuk más volt, mint a Paméláéké, de nagyon kényelmes földszintes, praktikus két idősödő embernek. A kert itt is tele volt praktikus pihenő helyekkel és mi két otthont is láthattunk. Megittuk a kávét, beszélgettünk és a férj vissza vitt bennünket a szállásunkra. Kirándulásunk vészesen közelített a végéhez, igyekeztünk minden percét kihasználni.